De sajnos, hogy kitudjam nyitni a bilincset sok mindent meg kell tennem, hogy eljussal a szívemig. 
Igen még mindíg minden áldott este D*val álmodok. Néha kis és néha nagy szerepekben van jelen. Már igazán nem értem mi ez... Rég nem láttam de még mindíg ott van. Egész nyár alatt egyszer találkoztam vele és akkor le se szart. Én mentem oda és kértem egy darab chipset. tyű. Ha meglátom nemis az a "megremeg a lábam és a kis pillangók elrepülnek " érzés van. Tehát levágtam hogy ez nem szerelem. Ha meglátom olyan mintha sziven ütöttek volna és kicsit izgatottabb vagyok. De más nincs. semmi. nem tudom mi ez. Ha szeretem akkor nem akarom szereti. Ha nem szeretem akkor miért álmodok vele?!.
A másik meg B*. Vele nem álmodom hanem álmodozom. Tiszta álompasi. De nem tudom őt sem elfelejteni. Valahogy mindíg előjön. Vagy megjelenik az ismerőseimnél vagy kiír valamit vagy képet tölt fel vagy csak simán eszembe jut ha a bnőim beszélnek valami űberjó pasiról. Ez teljesen más érzés mint amit D* iránt érzek. Azt hiszem B* az én saját agyam szüleményének gyümölcse. Igaz ha 10 perc volt amikor találkoztunk és nem volt több egy "szijaB*szijaK* puszipuszi"nál dedede... én tovább folytattam az agyamban a történetet és én azt a B*t szeretem aki a fejembe van. ÉS tudom sose lesz valóság!
De szeretem hogy mindíg velem vannak a barátaim ! <3 szeretem őket. és azthiszem megőrülök.
